Sziasztok!

Húzzunk egy vonalat, amin a pártok, nemzetközi gazdasági személyek, és az elmúlt napok média eseményei kívül maradnak, és kezdjük el használni azt amit a nyakunkon cipelünk! Foglalkozzunk most magával a törvénnyel. Nem politizálok, és nem jogász vagyok, hanem laikus. Szándékosan nem támogatok, vagy nevezek meg egyetlen pártot vagy közszereplőt sem!!!

Ha ezt olvassa olyan, aki a törvényt ismeri és értelmezni tudja, tegye meg nekem hogy ha a következő okfejtés hibás, akkor azt kijavítja, illetve a feltett kérdésekre akár kommentben is, de jogban járatlan számára is érthetően megadja a választ!

Kicsit bő lére kell eresszem, de számos kérdést felvet az, ami átlag emberként nem egyértelmű ebben a törvényben.

1. Hogy volt eddig?

Ha lehetőség volt rá, és szükségét éreztem, mert pénz kellett, de a bankot szerettem volna kihagyni, olyan volt a munkahelyi csapat, hogy értékelte a segítséget és még fizettek is érte, plusz bevételre volt szükségem, stb., akkor mint alkalmazott vállaltam túlórát, aminek az ellentételezését a rendes havi bérrel együtt 40 naptári napon belül kézbe kaptam. Ez eddig nekem a szerződésem szerint 30%-ot jelentett hétköznap, szombaton 50%-ot a normál órabéren felül. Bevallom őszintén a megengedett óra kerettel sosem voltam tisztában, mert ez éves szinten nem nagyon haladta meg a nyolcvan órát.

2. Mit enged meg a változtatás?

Éves 400 óra, 36 hónapon belül kifizetve, a törvény pedig 5%-ban határozza meg a plusz díjazását. Ez napi 1,5 óra, vagy heti 8 óra túlmunka úgy, hogy ha jól értelmezem a törvényt, a munkáltatónak 3 ÉVEN belül kell elszámolnia a túlóra bérrel.

Mi ezzel a baj? A 400 óra szubjektív mennyi, van akinek nem okoz gondot, van akinek hatalmas teher. Az viszont már mindenkit érint, hogy akárhogy nézzük, a dolgozó gyakorlatilag 5%-os kamatra rövid távú kölcsönt kénytelen nyújtani a munkáltatójának. Tehát ha mondjuk szeretnénk egy új laptopra összegyűjteni a túlóra pénzből, és ezt jövő januárban kezdem, akkor 2022-ben kell a munkáltatónak kifizetnie az e miatt önkéntesen ledolgozott óráimat.
Ez normális dolog?

Józsi:

Adott egy egyszerű hazai dolgozó: Józsi. Legyen mondjuk egy agglomerációs panel tulajdonosa, ami tehermentes, és legyen egy tíz év körüli autója, amire becsülettel visszafizette a devizahitelt. Józsi egy KKV-nél alkalmazott, mindegy is mit csinál. Eddig bevállalt havi 2 szombatot, mert jól jött rezsire, műszaki vizsgára, kötelező biztosításra, sörre, karácsonyra, strandra menni, beiskolázni a gyereket, szóval csupa olyan dologra, amire a kaján kívül az ember nem szívesen,vagy sokat költ, de jólesik, vagy muszáj. Amennyiben Józsi munkáltatója él a törvény adta lehetőségeivel, Józsinak két választása marad: 1 eztán nem jár be szombaton, vagy 2 türelemmel vár a pénzére.

Tegyünk egy kis csavart a történetbe: Józsi továbbra is bemegy szombatonként, mert jó lesz az a kis pénz később is, igaz az 5% nem fedezi a 36 hónapos inflációt, de sosem lehet tudni mire lesz jó ha a bér egyszer majd megérkezik. Józsi cége 14 hónap múlva csődbe megy. A telephely bérlemény, az ingók a tárgyhavi bért sem fedezik, a bank hitel miatt zárolja a cég számláit. Ilyenkor ki áll helyt a 14 hónap alatt összegyűlt 224 túlóra díjáért? Csak a viszonyítás miatt egy normál 21 hétköznapot tartalmazó hónap ünnepnap nélkül 168 munkaóra.

Csavarjunk a csavaron: Józsi futár valamelyik három betűsnél. Eddig a novemberi és decemberi munkájáért kézbe kapta a pénzt, mert a karácsonyi csomag dömping miatt mint a gép ment. Eztán ezt is három év múlva kapja meg, vagy ha lejár a munkaidő visszaviszi a csomagok harmadát, és vagy kirúgják, vagy nem?

Kérdések:

- A túlóra önkéntes, vagy elrendelhető?

- Az eddig egyedi megállapodás alapján kapott túlóra díj megtartható e, vagy kötelező az 5%?

- A túlórák kifizetése továbbra is lehetséges e a tárgyhavi bérrel? (Más kérdés, hogy ezt a két dolgot a munkáltatójával ki hogy tudja lemeccsezni!)

- Ha a dolgozó kilép, mi vonatkozik a túlórák kifizetésére?

- Határozott idejű (mondjuk 1 éves) szerződés esetén mikor esedékes a kifizetés?

- Amennyiben a munkavállaló nem akar, vagy valamilyen okból nem tud túlórázni, a miatt felbontható e a munkaszerződése? (Vagyis ha valaki nem túlórázik, mennyire egyszerű folyamat lecserélni olyanra aki viszont igen?)

- Ha a cég megszűnik (jogutód nélkül, csőd, felvásárlás) mik a szabályok, mire lehet számítani?

- Mi történik a pénzzel ha valaki pl. nyugdíjba megy? Vagy egy szélsőséges eset: elhalálozás esetén?

- A bejegyzés elején leírtak alapján milyen előnyöket biztosít nekem, mint egyszerű alkalmazott, ez a törvény?

Megkérek mindenkit, nézzen bele a pénztárcájába, beleférnek e fent leírtakra kapott esetleges kedvezőtlen válaszok, és ha nem, akkor köpködés helyett kezdjen tájékozódni és gondolkozni, mert ez nem pártpolitikai, hanem személyes jóléti (megélhetési) kérdés! Érinthet véleményem szerint szinte minden kereskedelmi dolgozót, egészségügyi dolgozót, rendőrt, személy és áruszállításban dolgozót, a vendéglátósokat, és még hosszan lehetne sorolni.